Kedves Taplóm

Mivel nem használtam semmire a hűtőmet, ezért december végén kihúztam. Most úgy néz ki, hogy szükség lenne rá, ezért bekapcsoltam. 3 hónapig nem ment - és nem is akar elindulni... Zúg, búg, kattog és úgy egyébként hűtőktől megszokott hangokat ad ki, de nem hűt.

Több, mint 10 éves szerkezet és decemberig semmi baja nem volt. Emlékszem rá, gyerekként édesapámék telkén volt egy régi hűtő. Azt csak hétvégén kapcsolták be, hétköznap nem ment. De az jól bírta az ilyen használatot. Ez már jóval modernebb változat, de úgy látszik ez betett neki.

Ebből csere lesz.
Tanulság: ne kapcsold ki a hűtődet. (Annak ellenére sem, hogy megfelezi a villanyszámlát...)

Programozóként tengetem mindennapjaim. Az utóbbi pár hónapban nagyon sok programot kellett megtervezni - de egyiket sem valósítottuk meg végül... Most is fut egy ilyen projekt. És órákat vitatkozunk a főnökömmel olyan mélységű kérdésekről, mintha arról vitáznánk, hogy milyen színűre fessünk egy vödröt. 4 programozó az IT vezető ellen.

Én úgy érzem, hogy nekünk az lenne a feladatunk, hogy megtervezzünk és elkészítsünk egy olyan gépet, ami legyárt egy vödröt. Azt pedig elég könnyű változtatni, hogy milyen színű festéket öntök a gépbe a végén...

A Maslow-piramis szerint én jelenleg elég magasan foglalok helyet. (Na jó, a sex hiánycikk.) Emiatt már csak ilyen jellegű problémáim vannak. Most úgy érzem, hogy kb. gátolnak abban, hogy dolgozzam. Csinálnám, de helyette vödröt kell festeni...

Amikor még kis srác voltam, akkor engem úgy neveltek, hogy illetlenség a másik szavába vágni. Ha valaki beszél, akkor hallgassam végig, majd ha befejezte, mondjam el a válaszom, véleményem. Természetesen én sem tartom ezt teljesen be, mert a poénos beszólások kedvéért 1-2 szóra bele-belevágok a másik mondókájába. De sosem annyira, hogy megállítsam, eltérítsem. (Kivéve, ha röhögésbe fullad.)

Úgy vettem észre, hogy ez a "szabály" nem minden családban van így. Több olyan személlyel találkoztam mostanában, aki a monológom közepén elkezd beszélni. Én pedig, mivel illetlenség akkor beszélni, amikor a másik, elhallgatok. És azon gondolkodom, hogy azért kezdett el beszélni (az én megítélésem szerint) másról, mert unja amiről beszélek? Egyébként sem szeretek sokat beszélni, de ha még meg is akasztanak ebben, akkor még kevesebb kedvem lesz legközelebb megszólalni.

Így némul el korunk egyik nagy elméje. :-P

Tegnap írtam még egy ZH-t, valamilyen informatikával, mérnökséggel kapcsolatos tantárgyból. 10 perc, 10 kérdés, feleletválasztós módszerrel. (Amerikai jellegű teszt.)

Komolytalannak tartom, hogy míg matematikából minden órán több oldalnyi anyagot adnak le, és 80 perces ZH-t ír az ember, addig a technikai jellegű tantárgyak meg csukott szemmel megoldhatóak. (Nem csak azért, mert ilyesmi a szakmám.) Horoszkópom szerint mérleg vagyok, így zavarónak érzem ezt az inkonzisztenciát.

Legyen még szarabb és minden tantárgy legyen durván nehéz! :-P De inkább ne.

Mókás, amikor az iskola úgy hirdeti magát, hogy "piacképes" tudást ad. Melyik piac? A Lehel téri? Mert munkahelyen felhasználható tudást nem nagyon adnak át.

Mindenféle okok miatt kihagytam a programozás vizsgát a suliban. (Akkor meg tudtam magyarázni...) Emiatt nem vehettem fel a második részét. Most írták meg az első ZH-t ebből. Csoporttársam megosztotta a feladatot. És ötösre meg tudom írni. Anélkül, hogy vizsgáztam volna, vagy egyetlen gyakorlati órán bent lettem volna.

Hogy én mekkora ökör vagyok, hogy kihagytam azt a @&!/=" vizsgát...

Tankcsapda után szabadon: "beverem a fejem a falba".

Lakossági bejelentésre reagálva megváltoztattam a blog külsejét. Most nincs időm a csinosítgatásra, pedig jó tapasztalatszerzés. (Hogyan küzdjük le a blogmotor korlátait?) Továbbá úgysem valami aktív a blog, így jelenleg nem is dőlök a kardomba.

Amúgy meg, ha valakit érdekel: keleten a helyzet változatlan. Munka (emberi hülyeség töménytelen mennyiségben) és iskola (fölösleges tananyag töménytelen mennyiségben).

Így ZH előtt 1 héttel ellátogattam Barcelonába pár napra. Három hölggyel együtt mentem, akik már összeszokott turisták.

Ami elsőként feltűnt, hogy rengeteg erkély van. Még ha csak 1 kilépő az egész... A város nagyon tiszta és elég rendezettnek tűnik. (Rendezett, megtervezett.) Ugyan előfordul, hogy régi tégla házak és acél-üveg förmedvények váltják egymást, amik így együtt elég zavaróak, de még mindig egységesebb az összkép, mint Budapesten.

A tömegközlekedés remek. Rengeteg busz, elég jó turista jegy árakkal. 5 metróvonaluk van, ami az egész várost behálózza. (Szinte minden látványossághoz el lehet jutni metróval.) Autóból kevés van. Nem láttam dugókat és parkoló autókat is ritkán. A parkolóházak a föld alatt vannak, így nem csúfítják el a várost.

Az időjárás többnyire jó volt. Arrafelé úgy állnak az utcán a narancsfák, mint nálunk a tölgyek... (kézmagasságig azért le voltak szüretelve.)

Sokat sétáltunk, így inkább fárasztó volt, mint pihentető. Élmény rengeteg volt, meg nagy röhögések elalvás előtt. Elalvás után meg óriási káromkodások, mert a benszülöttek 22:00-tól kezdenek el bulizni. Reggel nyolcig... Ekkor jön elő a mediterrán temperamentum.

Az első nap, a repülés előtt nem tudtam elaludni, így durván 36 órát voltam fent egyben. Munka, suli, ágyban forgolódás, repülés, esőben turistáskodás. Mikor hazaértem, 4 órával később megint suli. Hurrá, nyaraltam...