Megnéztem ma még egy filmet, a Fever pitch (Szívem csücskei) címűt. Tipikus romantikus film, semmi kiemelkedő nincs benne. A vége persze happy end. És, ahogy azt már írtam, nagyon rossz, hogy nincs kivel megosztani a film végén, a nagy egymásra találás okán rajtam eluralkodott örömöt. Itt ülök, felgyűlik bennem valami csodálatos, és nincs kinek átadni. Úgy érzem szétrobbanok, én is legszívesebben ugrálnék örömömben, ehelyett blog bejegyzést írok magányomban.

Valahogy nincs rendben ez az egész...