Angolul a határidőt deadline-nak mondják, vagyis "halott vonal". (Ha átléped a vonalat, halott vagy...) Ma délben a 3 lány befejezte a 6 hetes projektet, ami miatt már mind a négyen idegbetegek voltunk. Én délután 4 órakor készültem el a saját részemmel, mert a végeredményt még pofozgatni kellett.
Mintha egy hatalmas súlyt dobtam volna le a hátamról... Legalábbis hétfőig, mert szerintem akkor fogják megnézni a külföldiek, úgyhogy még nem biztos, hogy vége.
Most lett volna jó hazaérkezéskor, ha vár valaki itthon. Mondhattam volna neki, hogy...
"Asszony, kapj magadra valami csinosat, púderezd be az orrod hegyét és indulunk vacsorázni valami vendéglőbe. Rendelünk két hatalmas tál ételt, én leiszom magam, de nagyon, Te pedig vacsora után hazanavigálsz. Vagy otthagysz egy árokban, attól függően mit magyarázok vacsora alatt..."
Kiengedni a fáradt gőzt, meghallgatni a másik problémáit, hogy egy picit elszakadjak a saját nyűgjeimtől. És persze becsípni, hogy mindent szépnek lássak.
Utolsó kommentek