Előre megírt bejegyzés.
Ma elcammogtam a McDonald's-ba. Tele volt a hely, így tőlem szokatlan módon eljöttem dolgom végezetlenül. És betértem a ház sarkában lévő pizzériába. A rendelés leadása után hazaindultam, hogy itt várjam meg a 10 percet. Előttem a szomszédban lakó nő sétált. Én pont egy kapunyitásnyival később értem oda. A liftnél köszöntünk, én meg elindultam a lépcsőn - ahogy mindig is szoktam. (Szerintem már tudják, hogy ilyen "különc" vagyok.) Fent aztán pont akkor értem a lifthez, amikor Ő megérkezett, így kinyitottam neki a liftajtót. Először meglepődött, de amikor látta, hogy a karommal jelzem, hogy "erre tessék", akkor elmosolyodott és megköszönte. Nekem mára ez a jó cselekedetem. Nem segítettem előre semmit, de kaptam egy mosolyt.
Amikor az ember fiatal, akkor úgy gondolja, hogy Ő majd megváltja a világot. Aztán bekerül a mókuskerékbe, lejjebb adja a céljait. Végül teljesen felörlődik, örül, ha a szeretteivel kifújhatja magát.
Amikor elér az utazás végére és visszatekint, vajon találni fog az életében valamit, amire azt mondhatja: "Igen, ezzel jobbá tettem valaki más életét!"?
Nekem szerencsém van. Én már most tudom, hogy van egy ilyen cselekedetem. Na nem a liftajtó kinyitása. Egy hölgynek segítettem az életét megváltoztatni. Talán nélkülem is kijutott volna a gödörből, ezt persze nem tudhatom.
Igaz, nem én lennék, ha nem okoztam volna neki fájdalmat. De (valamennyire) megnyugtat a tudat, hogy most olyan élete van, amire vágyott és amit megérdemel.
Te már jobbá tetted valaki életét?
Utolsó kommentek