Végre befejeztem a Zabhegyezőt. Kínszenvedés volt. Ha jó könyv lett volna, akkor 3 óra alatt kiolvasom. Több, mint 1 hétbe telt! A könyvből véve: "hervasztó".
Azért nem tetszik, mert pontosan olyan vagyok, mint a főszereplő. Aki egy "hervasztó" alak. Szar dolog magamra ismerni...
Ez vagyok én
Olyan hülyék az emberek...
Bassza meg!
Olvasni jó
A rendes emberek
Nők
Megjátszuk magunkat
Miért nem jó (blogot) írni?
Tegnap visszavittük a nem megfelelő színű konzolasztalt "az nagy Svéd bútorvállalatnak". Reggel felhívtam őket, hogy némi felvilágosítást kérjek a csere mikéntjéről. "Vigyük vissza a vevőszolgálatra és ott kicserélik." A vevőszolgálat az áruházban van, a bútort viszont a pár kilométerre lévő árukiadóban adják át. Gondoltam majd adnak egy új papírt, amivel átmehetünk az árukiadóba.
De nem. Visszaadták az árát, mehettünk egy kört az áruházban. (Trükkösen a rövidebb úton mentünk.) A pénztárnál visszaadtam nekik a 10 perce kapott összeget, majd elmentünk a bútorért.
Az összerakás eltartott egy ideig... Sikerült egy elemet fordítva rácsavarozni, de még idejében észrevettem. Így csak azt az elemet kellett visszabontani. Ügyeskedtem még az akkumulátoros csavarhúzóval is. Amíg le nem merült... Este töltöttem az aksit, az utolsó 2 elemet végül most raktam fel. Ekkor kicsit felment bennem a pumpa, mert elemenként 16 pöcköt kellett a megfelelő lyukba beilleszteni. (Amúgy nem szokott gondot okozni, ha pöcköt lyukba kell illeszteni...) Nagyon nem a megfelelő helyeken voltak a pöckök és a lyukak. (És tudjuk mennyire kellemetlen, ha rossz lyukba rakjuk a pöcköt.) Itt bizony brutalizálni kellett. Odacsaptam párszor és máris helyre került minden. (Éljen az ököljog.) Svéd precizitás...
Minden egyes alkalommal, amikor mobiltelefonálok, elkezdek fel-alá sétálni. Itthon a lakásban, a munkahelyen az irodában... Fura. Miért nem tudok egy helyben megülni?
Ma megjelent egy új film, már le is lehetett tölteni egy nagyon jó minőségű, kamerás változatot. RED Érdemes megnézni. Mókás kis akciófilm.
Amikor "kineveztek" főnöknek, akkor nagyon be voltam tojva. Nem nekem való, nincs benne tapasztalatom, kín az egész. Ráadásul igazán jó példaképem sem volt az utóbbi időben. Egy elég régi munkahelyen volt egy nagyon jó vezető, de amennyit a mostani gyárban dolgoztam, az Ő módszerei elhalványultak. Miközben kerestem a "This is SPARTAAAAAAAAAAAA!!!!!" videót, a YouTube ajánlotta a következő előadást. 1 órás a film, angol, és elég sok informatikusnak szánt poén van benne. De a vezetői módszerek, amikről beszélnek, nagyon hasznosak és érdekesek. Jó lenne a nagyvezírasszonynak is odaadni, csak van egy olyan érzésem, hogy Ő nem értené. Rosszindulatú célzásnak venné. Nem is értem miért...
Szülőanyám mondogatta a címben szereplő elszólást.
Nem olyan rég egyik munkatárssal megnéztük a "híres-hírhedt" 1001 könyvet, amit az ember fiának el kell olvasni. Ebben benne van a Zabhegyező. Tudtam róla, hogy klasszikus, meg kult, meg "alapmű". És most könyv csere-bere révén (én adok Neked, Te adsz nekem - vagy másképp: megmutatom az enyémet, ha megmutatod a Tiédet) lehetőségem nyílt elolvasni.
Még küzdök vele... '-.- Lehet, hogy alapmű és klasszikus, de nem az én stílusom. Viszont roppant kiművelt embör leszek a végére, és a tömegközlekedésen is mindig úgy tartom, hogy mindenki lássa: én a Zabhegyezőt olvasom! Én ilyen intellektüel vagyok! Bezony!
A gyárnak ki kell küldenie 300 levelet. Háromszáz. Ki nem látta a filmet?
Valamilyen perverzió miatt meglátogatott ma minket a régiós nagyvezír. Így aztán a főnökasszony kitalálta, hogy céges vacsorát rendezünk a középvezetéstől fölfelé. Pechemre én is az vagyok már, így "kötelező" a megjelenés. (Mondjuk nevetséges, hogy a 12 emberből 6 középvezető...) Ugyanoda fogunk menni, ahol megzsarolt az új pozíciós "ajánlattal". Már most rettegek attól, hogy a régiós vezető megkérdezi, hogy...
- Milyen az új pozícióban az élet?
- Jó.
- Kicsit bővebben?
- Nem jó.
A cehhet a régiós nagyvezír állja...
Utolsó kommentek