Kedves Taplóm

Egy srác internetes naplója, hogy meglegyen a szocializáció illúziója. A többi majd kiderül, vagy minden beborul.

Csak mert nem érdekel, még nem jelenti, hogy nem is értem.

Utolsó kommentek

  • KeserűPirula: @Seele: Női megérzés. :) Eredetileg az iskoláról akartam írni, mondjuk heti rendszerességgel - de ... (2012.10.13. 15:25) Esti
  • Seele: Szia! De jó újra itt látni. (Egy belső megérzés azt súgta, hogy meg kell néznem a blogodat. :) ) H... (2012.09.22. 11:17) Esti
  • Seele: Hiányzik az aktivitásod. :( Mi történt? (2011.03.03. 21:47) Lézer mutató
  • Briszeisz: Hová tűntél el Pirula? Remélem nem vesztél el teljesen! :) (2011.01.26. 22:27) Egy sütemény illata
  • Seele: Kedves Pirula! Mi újság feléd? Bízom benne, hogy jól teltek az ünnepek és jól vagy. :) (2011.01.04. 14:12) Egy sütemény illata
  • Utolsó 20

Lustaság

Egyelőre az archívum lehetőség nem úgy működik, ahogy szeretném... Ezért az érdeklődőknek csak a lap alján található lapozó linkeket tudom ajánlani. Gőzerővel folyik a javítás... -.-'

Álmok

2010.06.09. 10:19 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Amikor kis porbafingó voltam, akkor nagyon könnyen tudtam elaludni. Eldől - alszik. Ráadásul mélyen aludtam, ágyúdörgésre sem ébredtem fel. Így ébredés után kipihentnek éreztem magam. Elvégre erre van az alvás, nem?
Aztán később, amikor már nagyobb porbafingó lettem, valami elromlott. Már évek óta nehezen alszom el. Több, mint 1 órát forgolódom, izgek-mozgok, jár az agyam. Olvasás nem segít, mert vagy olvasok, vagy próbálok elaludni. Volt rá példa, hogy "elalvás előtti olvasás" a könyv végével zárult, hajnal négykor... TV-t nem nézek, de ugyanaz lenne. Vagy a műsorra figyelek, vagy próbálok elaludni. És igazán az sem számít mennyire vagyok fáradt, álmos. Mivel sosem alszom ki magam rendesen, így folyamatosan fáradtnak és álmosnak érzem magam, de bármennyire úgy érzem, hogy majd leragad a szemem, 1 órát mindig forgolódok. Egyedül az segít, ha leiszom magam, de nagyon. Akkor hamar bealszok. Viszont ez hosszabb távon nem életképes megoldás.

Azt hiszem az a baj, hogy nem tudom kikapcsolni az agyam. Folyton pörög valamin, kattognak a fogaskerekek, homokszemek szorulnak bele, kisiklanak a gondolatok. Keserű emlékek jönnek elő, néha álmodozás egy szebb jövőről (jelenről). És mikor végre elalszom, akkor sem hagy nyugodni az agyam. Jönnek az álmok. És ezek is egyre rosszabbak, évről évre. Volt már rá példa, hogy azt álmodtam, hogy a saját családom akar megölni. Ehhez képest az összes ismerősöm közül nekem van a legnormálisabb családom. Vagy a volt barátnők emlékei. Eszembe juttatva, hogy mit csesztem el az életemben, mennyi fájdalmat okoztam. Vagy percekig tartó zuhanások. Én pedig már akkor szédülök a tériszonytól, ha lenézek a cipőmre. És még csak nem is vagyok magas.
Többször riadtam már fel ezekből az álmokból. A legrosszabb, amikor azt álmodom, hogy szeretnék felébredni ezekből az álmokból, de nem tudok. Ilyenkor leizzadva riadok fel. És kezdődik egy újabb óra, mire sikerül visszaaludni. És közben persze az álmokról gondolkodom. Ami azt eredményezi, hogy megint előjönnek.
Nem jó ez így.

Az pedig csak ront a helyzeten, hogy nem tudok elaludni, ha valaki ott van mellettem. Az első barátnőnél még nem volt ilyen gond, aztán egyre rosszabb lett a helyzet. Mostanában volt egy rövid próbálkozásom kapcsolat ügyileg és már egyáltalán nem tudtam elaludni.
Végül is igaza volt az egyik barátnőnek. Én már orvosi eset vagyok.

Címkék: agymenés tapló

A bejegyzés trackback címe:

https://kedvestaplom.blog.hu/api/trackback/id/tr352068290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása