Kedves Taplóm

Az életben nincsenek győztesek, csak olyanok, akik megúszták a dolgot.

Az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet. És attól szar, hogy meg is történik.

Mivel az előző bejegyzésem alapvetően nem túl életvidám és az én szempontomból nem is vicces, ezért kirakok két képet, hogy lássátok feleim szümtükkel mik vogymuk. Vagy legalábbis én.

A hűtőm tartalma. Fent láthatóak a "gyorsítók", kb. egy tucatnyi energiaital. Amiről épp le kell szoknom, mert már nem csak a hajam hullik, de a fogam is.
A középső szinten kivételesen van valami, ma kaptam némi édesség ellátmányt anyámtól. Ez nekem kb. 2 napig fog kitartani... Amúgy az a polc üres szokott lenni, vagy régebben az is tele volt gyorsítóval.
Alul látható a mai, eddig meg nem evett rendelt kajám. Most még ki akarok menni kocogni, így majd utána esek neki. A két margarin pedig már hónapok óta ott van. Nem merem kinyitni őket, mert ki tudja milyen értelmes és ártalmas lények fejlődtek ki bennük. Amiről eszembe jutott, hogy a középső polcon hátul található piros arany, vagy erős pista is még az egy évvel ezelőtti barátnő szerzeménye...
Ha elfogy a tutti-frutti ízű cukorlé és feléltem a csokit, akkor megint csak a piros arany és a két margarin marad. Meg egy marcipán, kb. karácsonyról. Már második alkalommal kapok marcipánt az egyik nagymamámtól, pedig nem szeretem a marcipánt...

Ez pedig a konyha asztal. Üres gyorsítókkal. (Napi 1 adag - számold meg mióta gyűjtöm...) A háttérben fél tucat McDonald's repi pohár, az előtérben pedig a sokszor felhasznált McDonald's papírzsákom. (Környezettudatos vagyok, hát nem?)

Hölgyeim, ilyen az agglegényélet.

Update: visszatértem (mint a Tejminátor) a kocogásból és épp az egyik (tej)csokit bontogatom. Hiába, az agglegényéletnek pozitív oldalai is vannak. Például nem kell arra figyelnem, hogy elhízom. Főleg, mert az lenne a cél. Hogy hízzak. Ezt ellensúlyozom azzal, hogy közben hullik a hajam és a fogam.
 

1-1.5 hónapja kirúgták a közvetlen főnököm. :o

Rám lőcsölték szinte az összes munkáját. :(

Hirtelen 5 ember hitte azt, hogy a főnöke vagyok. :P

1 hétre rá hármuknál hivatalossá is vált a dolog. O.o

2 hete félhivatalosan felajánlották a pozíciót, ami amolyan előléptetés lenne. B-)

Mivel 1-1.5 hónapja rám szakadt az ég és hirtelen vége lett a jóéletnek, elég sokat gondolkodtam a dolgon. (A viharlámpás ott lifegett a farkamon.) :S

Ma a nagyfőnök(asszony) egy vacsora mellett hivatalosan is felkért a pozícióra. O.o

Mondott egy összeget, amit én nem fogadtam el. ;-D

Mondtam egy összeget, amit nem fogadott el. :-$

Kifejtette, hogy ha nem fogadom el a lehetőséget, akkor tovább már nincs szükség az eredeti pozíciómra, továbbá az angolul nem beszélő munkatársak közt is reorganizáció lesz. (Ki lesznek rúgva.) (A fent említett 5 emberből négy.) :O

Lehetett erre nemet mondani? :S