Kedves Taplóm

Egy srác internetes naplója, hogy meglegyen a szocializáció illúziója. A többi majd kiderül, vagy minden beborul.

Csak mert nem érdekel, még nem jelenti, hogy nem is értem.

Utolsó kommentek

  • KeserűPirula: @Seele: Női megérzés. :) Eredetileg az iskoláról akartam írni, mondjuk heti rendszerességgel - de ... (2012.10.13. 15:25) Esti
  • Seele: Szia! De jó újra itt látni. (Egy belső megérzés azt súgta, hogy meg kell néznem a blogodat. :) ) H... (2012.09.22. 11:17) Esti
  • Seele: Hiányzik az aktivitásod. :( Mi történt? (2011.03.03. 21:47) Lézer mutató
  • Briszeisz: Hová tűntél el Pirula? Remélem nem vesztél el teljesen! :) (2011.01.26. 22:27) Egy sütemény illata
  • Seele: Kedves Pirula! Mi újság feléd? Bízom benne, hogy jól teltek az ünnepek és jól vagy. :) (2011.01.04. 14:12) Egy sütemény illata
  • Utolsó 20

Lustaság

Egyelőre az archívum lehetőség nem úgy működik, ahogy szeretném... Ezért az érdeklődőknek csak a lap alján található lapozó linkeket tudom ajánlani. Gőzerővel folyik a javítás... -.-'

A túl sok felület

2010.07.18. 18:57 | KeserűPirula | 2 komment

Előző héten, ki tudja mióta, takarítottam. Nem fejeztem be, csak a felületeket poroltam le, illetve kiporszívóztam. Eltelt egy hét és a felmosást csak nem csináltam meg.
Mivel a koszos nagy fővárosban élek, ezért ha kinyitom az ablakot, akkor órák alatt ellepi a lakást a kosz. Csakhogy 40 fokban még én sem bírom ki zárt ablakokkal a napot.
Így esett, hogy ma újra takaríthattam. Szinte ugyanannyi port tüntettem el, mint előző héten. Ilyenkor bezzeg túl nagy a lakás...

Takarítónőt kellene alkalmaznom. Külföldön működik olyan szolgáltatás, ahol a takarítónő nagyon lengén van "öltözve" és úgy végzi a munkáját. Vajon itthon is van ilyen?

Címkék: tapló

The Pick Up Artist

2010.07.18. 12:54 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

A Mentalista sorozat egyik részében (S01E14) szerepel egy dzsigoló, aki önmagát "Pick Up Artist"-nak hívja. (Durván fordítva: felszedő művész. Amikor egy vadidegennel, csak a szex kedvéért ismerkedsz meg, az a "pick up".) Nem akarom elmesélni az epizód történetét, nem mondom meg ki a gyilkos. Viszont jókat vitáznak arról, hogy hogyan kell a nőket felszedni.
Néhány érdekes idézet:

Love is for guys, who can't get laid.
A szerelem azoknak a pasiknak való, akik nem tudnak megdönteni nőket.
Ah, there are thousands of ways to seduce a woman, all kinds of workable systems. But they all blow down to 3 words: contempt, control, excitement.
Ah, több ezer módja van a nők elcsábításának, mindenféle működő rendszer. De mindegyik 3 alap szóra csökkenthető le: megvetés, irányítás, izgalom.

Az egyik szereplő persze kipróbálja ezt a módszert, de már a megvetés résznél megkapja a nőtől, hogy milyen bunkó.
Később a fapofa ázsiai zsaru, mint titkos ügynök, szed fel két nőt. A főszereplő kéri meg, hogy segítsen ebben.
- Van valami jó ruhád? 
- Igen, az van rajtam.
- Van valami olyanod, amiben kicsit több a ... zing? /valami menőbb/
- Nincs.
- Akkor hát most elmegyünk ketten vásárolni!
Az ázsiai zsaru módszere (azon felül, hogy tényleg szereztek neki olyan göncöt, amiben több a zing): Helló a nevem, XY, csatlakozhatom a hölgyekhez?
És működik...

Az epizód végén a főszereplő (akinek brutálisan meggyilkolták a feleségét és a kislányát) egyedül ül a bárpultnál. Odalép hozzá egy csinos nő ezzel a szöveggel: "Úgy látom elég magányosan üldögél itt. A barátnőmmel arra gondoltunk, esetleg csatlakozhatna hozzánk az asztalunknál."
Ha ez tényleg így működik, akkor törzsvendég leszek valami bárban! (A főszereplő megmutatja a nőnek a jegygyűrűjét és udvariasan elutasítja az ajánlatot.)

Más téma. A tegnapi kocogás után ma már tényleg fáj a lábam ha sétálok. Így inkább itt maradok a kanapén.

Tapasztalatlan fiú első szeretkezése. A srác iszonyatosan zavarban van, még nem tudja olvasni a jeleket. Rövid időn belül a lány elkezd nyögdécselni, a fiú pedig megijed.
- Fáj?
- Nem, nem, épp ellenkezőleg!
- jáF?

Ami épp eszembe jut

2010.07.17. 22:47 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Mostanában megint a filmnézős korszakom tört elő. Jól megkésve megnéztem ma a Terminator Salvation című csodát. Valamiért a "pocsék" jelzőt párosítottam hozzá eddig, de kellemesen csalódtam. Tény, hogy Christian Bale, a halott arcizmaival még hihetőbb lett volna Terminátorként, de amúgy egész kellemes kikapcsolódás. Nagy dolgokat ne várjunk, de akciófilmnek tökéletes. És elég sok utalást találni benne az első két filmre. (Amikor Christian Bale visszafordul a feleségéhez és azt mondja: "I'll be back." én lefordultam a kanapémról a röhögéstől.)
Ezen felül még megnéztem a The Last Airbender című műalkotást, de ezt senkinek nem ajánlom. A hasonló nevű, 3 évados rajzfilmsorozat első évadját dolgozták fel benne, de szánalmas lett. A sorozatról tudtam, hogy jó, de valamiért kimaradt az életemből. A film után körülnéztem a neten, hogy akkor ez most mi is volt és ott nagyon ajnározták a sorozatot. Hát beszereztem és megnéztem. Tényleg nagyon jó.
Ezeken felül még láttam pár filmet, de nem voltak olyan maradandóak. Astro Boy (klisé hegyek, egyszer meg lehet nézni), Nanny McPhee and the Big Bang (az első rész nagyon tetszett, ez kicsit gyengébb, de azért még érdeklődő barátnő kedvéért megnézném újra), Karate Kid (klisé hegyek, az első rész koppintása), a többire meg már nem is emlékszem...

Voltam ma kocogni. 33+ fokban, evés nélkül, folyadék nélkül nem bölcs dolog. A végén már szédültem. Aki hülye, haljon meg megérdemli. Kihajtottam magamból még a sz@rt is, testem nedvességtartalma jelentősen csökkent, ezzel együtt az energiaszintem úgy leesett, hogy a buszmegállóban azon gondolkodtam, hogy leülök. Csak az izomláz, a meghúzódott izmok és a kicsapódott só maradt. (Most már tudom, hogy a lányok miért mondták azt, hogy sós...)
Meg kellett volna várni az este 9 órát, mert akkor kellemes(ebb) idő volt. Ekkor mentem el a McDonald's-ba bepótolni a kimaradt étkezést. Pont kézen fogva sétálós időjárás volt. Ez az egyetlen elfogadható oka lenne annak, hogy 33+ fokban kocogjak. Annyira kimerült voltam, hogy biztos nem mondok olyat, amiből később botrány lehetne. Mivel valószínűleg megszólalni sem tudnék.

Az étteremben láttam egy nagyon ismerős arcot. (Igen, lány.) De egyszerűen nem tudtam hova tenni. Biztos voltam benne, hogy többször is láttam már, csak nem tudtam, hogy hol. A gyerekkorunkban volt ez a játék, amikor több figurának a fejét, testét és lábát lehetett cserélgetni, mindenféle vicces figurákat alkotva. Az agyam is hasonlót csinált, a lány arcát fixen tartva, a hátteret és a ruházatot pörgette. Közben persze tanácstalan arccal bámultam szegény kislányt, aki valószínűleg ezt hamar észrevette.
Már azon gondolkodtam, hogy megkérdezem, honnan ismerhetem, de ez egyike azon hibáknak amit a pasik elkövethetnek. Elég hülye ismerkedési szöveg, ráadásul, ha komolyan nem tudjuk, hogy miért ismerős a lány, az nagyon bunkó hatást kelt. (Hát nem hagyott maradandó nyomot bennünk?)
Az egyik pénztáros segített, amikor megkérdezte a lányt, hogy mi újság. Akkor került helyre a dolog: abban az étteremben láttam, csak a pult másik oldalán... Azért volt ilyen furcsa.
Ettől függetlenül talán meg kellett volna szólítanom... Bár azt hiszem olyan fiatal lehetett, hogy azt még a törvény bünteti. Nem vagyok jó életkor meghatározásban.

Valamiért nem néztem végig a The Mentalist sorozat első évadját, pedig ott várt rám a sorozatok közt. Most betáraztam a második évadot (nagyon le vagyok maradva sorozatügyileg), lesz mivel elcseszni a délutánjaim.

Címkék: film tapló kocogópirula

Motiváció nélküli visszavonulás

2010.07.16. 15:23 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Eltelt megint nagyjából 2 hónap a blog indulása óta és elfogyott a motivációm. Nincs semmi értelmes, amiről írhatnék. Még annyira sem értelmes, mint amit eddig termeltem. Ezen felül, a nagy lelkesedésben, beleszóltam olyanok életébe, akiknek nem kellett volna.

Azt megtanultam, hogy blogot kitörölni nem jó dolog. Átállok hát a "normális" blogolás ütemére, kb. heti egy, többé-kevésbé összeszedett bejegyzéssel. Ha lesz miről írni.

Azon meglepődtem, hogy a kocogáshoz még mindig találok motivációt (pedig iszonyatosan unalmas egy tevékenység), de egy informatikához kötődő tevékenységhez már nem. Ez valamilyen irányba fejlődés.
 

Címkék: tapló

Az egész úgy kezdődött

2010.07.15. 14:06 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

, hogy Ő visszaütött.

Címkék: rövid

Smiley

2010.07.15. 14:02 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Feltöltöttem az Androidban (a telefonom operációs rendszere) használt smiley-kat a blogra és megbütyköltem az oldalt, hogy jelenítse is meg őket. Persze a bejegyzésekben eddig nem használtam ilyen "emoticon"-okat, tehát túl sok értelme nem volt az egésznek.

Értelmesen töltöm az időmet.

Címkék: kreatívpirula kockapirula

Tudjátok mit?

2010.07.14. 23:01 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Mert én nem...

Címkék: rövid

Mindenki ellenem van

2010.07.14. 22:52 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Koca kocogó ne olvasson igazi futóblogot, mert kisebbségi komplexusa lesz. A munkahelyen is az alfahím félmaratonra készül. Így aztán a szigeten minden bokorban összeesküvés elméletet látok. Már amikor egyáltalán látom a bokrot, mert a pesti oldalon nincs világítás, este kilenc után meg már sűrű sötét van.

"Annak a csajnak biztos azért olyan formás a feneke, mert napi kétszer félmaratont fut!"
"Ez a fickó azért húzott el mellettem harminccal, mert Ő is a félmaratonra készül!"
"Annak a lánynak azért ugrálnak úgy a mellei... mmmm... cici...."

Címkék: kocogópirula

Ez de égőőőőő...

2010.07.14. 19:04 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Úgy néz ki, hogy az a rövid idő, amit az utcán töltöttem munkába jövet-menet, elég volt arra, hogy megpiruljon az arcom a napon.

Vagy csak zavarban vagyok. Egyedül. Itthon. Biztos attól, hogy megláttam magam meztelenül a tükörben, fürdés előtt. Mert én ilyen szende gyerek vagyok ám.

Címkék: kreténpirula

Nem az igazi

2010.07.14. 18:44 | KeserűPirula | 1 komment

  • A fordítás után azt hittem, hogy lesz pár nyugis napom. Erre kitalálta a főnökasszony, hogy akkor Ők eladják külföldön az egy éve félretett, azóta teljesen elfelejtett és soha be nem fejezett programomat. Sikerült felgyorsítania a pulzusom.
  • 18:00 óra után is még 38 fokot mutatott az utcai hőmérő. És ahelyett, hogy felkapnám az asszonyt és kimennénk valami víz mellé, ihlet nélküli blogbejegyzéseket írok.
  • Az egyik öreg néni a házból nem tudott bejönni a kapun, mert túl súlyos, nehezen nyitható. Szép kilátások öreg koromra...
  • Egy tizen-valahány éves pár "Jó napot"-al köszönt nekem a lépcsőházban. Még pár év és együtt állhatok a nénivel a kapuban. Persze arra már nem lenne erőnk, hogy felkapjam és kimenjünk valami víz mellé.

Címkék: tapló kreténpirula

Kihagyhatatlan

2010.07.13. 10:31 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Nem bírom megállni, hogy ezt ne linkeljem be. Egyszerűen nagyszerű.

Leszarom

Címkék: neménvoltam

Azok a fránya fülek

2010.07.12. 20:57 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

Pár éve meglátogattuk egyik volt munkatársam, aki épp babát várt. Az akkori barátnéni is ismerte a hölgyet, így emelkedett volt a hangulat. Rásegítettünk egy üveg borral is, így már furcsa szögben állt a szemem, mire a hölgy férje is hazaért. A srác egy két méter magas, igencsak izmos rocker-állat. Mikor elkészült a kaja (kihozták a pizzát) hamar befaltuk mindkét adagot. A házigazda hölgy kiment a konyhába, férje ura meg bent maradt, próbálván visszazárni az üres dobozt. Vagy fél percig szórakozott, de sosem sikerült az összes oldalt megfelelően visszazárni.
Végül feladta, félre dobta a dobozt, majd hozzátette: "IQ teszt. Elbuktam." Én visítva röhögtem fel. Azóta is többször visszamondtam ezt a mondatot.

Most értem vissza a McDonald's-ból. Vittem magammal a szokásos papír szatyrukat, csak most kettőt csúsztattam össze, hogy ha megint kiöntöm a kólát, akkor két szatyor is átázzon ne málljon szét a papír. Kitöltöttem a kólát, várom a szendvicset. Elkészült, hajtogatom ki a szatyrot. Próbálom kinyitni, de fél percig mindig rossz füleket fogtam meg és nem tudtam széthúzni, mert összeakadtak.

"IQ teszt. Elbuktam."

Címkék: agymenés

Minő segg

2010.07.12. 19:38 | KeserűPirula | 5 komment

Amikor a blog még kósza gondolatként sem létezett, (az) egy barátom azt ajánlotta, hogy írjak könyvet, mert "annyira jó gondolataim vannak". Eltelt kb. 1 év és elindult a blog. Ami felfogható egy elektromos könyvként is.

Mik a visszajelzések? Mókás figura vagyok. Ez jó dolog, dagad tőle a májam. Sajnos a fejembe is szállt a dicsőség, mert mostanában, ha általam viccesnek vélt dolgot mondok, akkor mindig körülnézek a helyiségben, hogy ki hogyan reagál. Többnyire arcizom nem rezdül... Valószínűleg szóban nem vagyok Humor Herold. Ez szomorú, mert előbb-utóbb azért mégiscsak érintkeznem kellene szóban is emberekkel.
Más visszajelzést nem nagyon kaptam. Ha nagyon ki akarom sarkítani a dolgot, akkor én egy bohóc vagyok. (A 2 számmal nagyobb bakancsomban még úgy is nézek ki.) Kellenek a világnak a bohócok is, és nem is lenne ezzel semmi bajom, ha a verbális kommunikáció során is hoznám a vicces figurát.

Térjünk vissza az eredeti dicsérethez. Jó gondolataim vannak. Hát most mit szerénykedjek? Ez így van.
Kicsit komolyabban. A jó gondolataim alapja, hogy az igazat mondom. Vagyishogy kimondom az igazat. Ez nem jellemző (elvégre itt is azt mondják a kedves olvasók, hogy vicces vagyok, pedig nem is) a tömegekre. Ráadásul csak kevesek értékelik az igazságot. Tehát ha írok egy könyvet, amit csak kevesek értékelnek (értenek?), abból nem lesz bestseller. Viszont ingyen jegyet kaphatok a saját lincselésemre a nagy többségtől.
Egy másik gond ezekkel a jó gondolatokkal, hogy csak akkor jönnek, ha van rá ok. A foci VB-ről nincsenek jó gondolataim. A felmerülő problémákra reagálva vagyok megmondóember. Dráma, dráma, dráma kell, hogy a jó gondolatok a felszínre törjenek. Így aztán összekötnek a negatív érzésekkel.
Akkor inkább maradok a bohóc szerepben.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem tudok fogalmazni. Olvasgatom az ifjú titán(nők) blogjait és besárgulok az irigységtől. A mondatok és az általuk megjelenített gondolatok összefüggenek, egészet alkotnak. Én meg csapongok itt össze-vissza, mint valami kezdő dzsigoló. Amilyen sok állatságot írtam már, hát álljon itt egy hasonlat. Az ügyes írók írásai olyanok, mint az öledben összegömbölyödött macska, akit ha simogatsz, akkor dorombol. Az én stílusom meg olyan, mint a védekező sündisznó... (Én vagyok a fakíró. Ééééérted? Fakír - író? Fájdalmas...)
Többször előfordult már, hogy elolvastam más bejegyzéseit és a végén arra gondoltam: én is pont ezt, pont így akartam volna elmondani. A "pont ezt" még megvolt, de nekem sosem sikerült olyan ügyesen megragadni a szavakat.

Maradok hát a csetlő-botló bohóc, akinek a fején köt ki az összes tojás zsonglőrködés közben. Minőség helyett csak minő segget tudok felmutatni.

"Nem tudok mást felmutatni, csak a középső ujjamat."
Junkies

Címkék: agymenés

Lefordítottam!!!

2010.07.12. 17:51 | KeserűPirula | Szólj hozzá!

VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

Kész az 50 oldal! Yay! Pezsgőbontás, egy szál f@szban utcán rohangálás, kurjongatás. És két hónap semmittevés Hawaii-on.

Ha most valaki kitalálja, hogy a másik három lustaság maradékát is én csináljam, vagy valaki csak köhint egyet, miközben ellenőrzi a szöveget, én kihajítom a hatodikról az illetőt.

Soha. Többet. Fordítás.

Címkék: tapló

A PRODZSEKT

2010.07.12. 13:47 | KeserűPirula | 2 komment

Igen, így, "dzs"-vel. Amikor általános iskolában angolul tanultam és a "The Project" című könyvet használtuk tankönyvnek, akkor a tanárnő elmondta, hogy a magyarban nincs a project szónak megfelelője. Ehhez képest szinte mindenhol prodzsektekben gondolkoznak, prodzsekteket vezényelnek le. Én is már annyi prodzsekten dolgoztam, hogy megszámolni sem tudom. (Ami nem olyan meglepő, mert tízig is csak a közönség segítségével megy...)

De nem erről lenne most szó. Pár hete, egyik kocogásból hazafelé zötykölődve álmodtam meg a PRODZSEKT-et. Mivel jobb elnevezés azóta sem jutott eszembe, így maradt. Mi is ez a PRODZSEKT? Nos...

  • Vegyünk sok-sok embert (úgy hallottam a kínain kilóra, "occsón" adják őket). Legyen mondjuk 100 önként vállalkozó. ("Te, Te és Te, önként vállalkoztok.")
  • Állítsuk őket egy vonalba, kb. 10-15 méternyire egymástól. (Ez akkor kb. 1-1,5 km-es sor.)
  • Nézzenek egy irányba.
  • Adjunk mindenki kezébe egy fényképezőgépet. (Olcsó mulatság ez a PRODZSEKT.) Lehetőség szerint a gépek ugyanakkora felbontással és ugyanolyan beállításokkal rendelkezzenek.
  • Mindenki készítsen egy fényképet, lehetőség szerint ugyanabban a pillanatban, az előtte álló hátáról; az első ember meg valami érdekes látványosságról. (pl. a Margitszigeten a zenélő szökőkútról)
  • A 100 darab képből készítsünk videót az alábbiak szerint:
    • A videó pár másodpercig mutassa az első ember által készített fotót a látványosságról
    • Majd egy vakut mímelő effektus (kifehéredő kép, vaku hang) utána jelenjen meg a mögötte álló fényképe, az előtte álló személy hátára nagyítva (tehát megjelnik a második ember által készített kép, ránagyítva az első ember hátára)
    • Pár másodperc alatt húzzuk szét a képet teljes méretűre, ezzel olyan hatást keltve, mintha hátrálnánk
    • Amikor a kép elérte a teljes méretét, akkor ismételjük meg a maradék 98 képpel ugyanezt (vaku effekt, hátrálás), szépen sorban
  •  Elvileg az eredmény egy (szerintem látványos) 6-7 perces montázs

Még lehet cifrázni azzal, hogy nem egyenes vonalban, hanem körben állnak a fényképészek. Egy másik apró effektus, hogy a videó egyik sarkában egy apró térképen mutatjuk, hogy a "kameránk" (ami a kicsinyítés miatt "mozog") épp hol jár.

Kreatív Pirula

Címkék: kreatívpirula

süti beállítások módosítása